Okorvölgy és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Területén a bronzkori halomsíros kultúra népének nyomait tárták fel. Az írásos emlékekben a 16. század elején (például 1542-ben) már említik a települést, Okorwelgh alakban írva említették az oklevelek. A török időkben elnéptelenedett és csak a 18. században települt újra főleg német és magyar lakosokkal.
Okorvölgy az 1900-as évek elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1970-ben 129 magyar és 50 német lakta, ebből Szabadságmajorban élt 44 fő. A lakosság teljes egészében földműveléssel foglalkozott, az 1970-től az 1980-as évek végéig sokan Bakonyán a bányában, illetve a Bükkösdi Állami Gazdaság Szabadságmajori üzemegységében dolgozott, ahol takarmánytermesztéssel foglalkoztak. Népessége ettől kezdve folyamatosan csökken. Ősi famílianevek: Egerszegi, Orf és Plesz. Az idősek szerint a település mindig a mostani helyén létezett. Két temetője is van. Saját önkormányzat épülettel rendelkezik és a haranglábbal kiegészített községházát is felújították a 2000-es években. A padlástérben pedig a turisták fogadására négy vendégszoba kapott helyet. Egy másik helyiségben, ahol egykor kisüzem működött, - a helyre- állítás után rendezvényeket tartanak, találkozhatnak az idősek, valamint a fiatalok is. Állandó helytörténeti gyűjtemény is született Turbék Zoltánné közreműködésével, aki eddig legkevesebb 300 néprajzi és helytörténeti értékű tárgyat gyűjtött össze.
